Az "elmeséletlen történetek" gyűjtése akkor jutott eszünkbe, amikor 2002 nyarán az Esztertáska tagjai meglátogattak egy budapesti WIZO gyűlést, ahol a zömmel idősebb tagok rengeteg érdekességet meséltek arról, hogy milyen volt zsidó nőként átélni a huszadik század sorsdöntő eseményeit és hétköznapjait.
Holocaust-túlélőnők emlékeinek összegyűjtése volt a kiinduló ötletünk, majd kitágítottuk a visszaemlékezés körét bármilyen női témára, bármely személyes élményre: hiszen annyira keveset tudunk még saját anyáink, nagyanyáink életéről is! (Lehetséges témakörök: gyerekkor, családi hagyományok, iskola, barátságok, udvarlás, házasság, családi élet, háború, asszimiláció/disszimiláció, cionizmus, emigráció, nőegyletek, mozgalmak stb.) Kb. 1-10 oldalas szövegekre gondoltunk - vagy mondjuk inkább így: az elmesélhetőség és meghallgathatóság határain belül.
Várunk "civileket", történészeket, pszichológusokat és írókat egyaránt - természetesen főleg nőket, minden szférából. Szívesen olvasnánk valódi vagy fiktív naplókat, leveleket, memoár-részleteket.