A Magyarországon élő zsidókat polgári és politikai jogok tekintetében 1867-ben egyenjogúsították az ország többi polgáraival. A hétköznapi életben azonos törvényi feltételekkel vehettek részt, mint a nem zsidó többség, a "Gründerzeit" éveiben bekapcsolódhattak a modern Magyarország megteremtésébe - de mindez "természetesen" csak a férfiakra vonatkozik. Rájuk vonatkoztak a törvények, ők alapíthattak gyárakat, ők vehettek részt a választásokon, szerkeszthették a modern irodalmi, társadalomtudományi, művészeti lapokat. Valóban így van ez? Valóban elhisszük, hogy a gyárosok, kereskedők, lapszerkesztők asszonyaik nélkül hozták létre mindazt, amire ma is büszkék vagyunk?
Ha a történelemkönyveket nézzük - el kell hinnünk. A modern magyar zsidó történelemmel foglalkozó összefoglalók szinte semmit sem írnak a zsidó nőkről - sem összefoglalóan, sem egyes személyeket kiemelve. Ha zsidó nőkről kívánunk ismereteket szerezni, akkor be kell érnünk a néprajzi könyvekkel - ahol a kóser konyha sajátosságairól, a házasság, vagy a gyerekszülés szokásairól olvashatunk.
De mi történt a zsidó nőkkel a zsidó emancipációt követő időszakban, ami a női emancipációért folyatott küzdelmek jegyében telt, s ami során felváltva, vagy kiegészítve anyáik értékrendjét, a zsidó nők az egyetemek első nőhallgatóivá, az új művészeti irányzatok közönségévé - s a modernitás szimbólumaivá váltak? S mi történt az asszimiláció, a nőemancipáció első sikereitől a kényszerű disszimiláció korszakáig?
Mindezek kérdések illusztrálására kiállításban mutatjuk be a női életutat, az évszázadok alatt kialakuló hagyományokat, és e hagyományok felbomlásának, átértékelődésének folyamatát. Jelentős zsidó asszonyok életútjainak bemutatásával törekszünk annak bemutatására, hogy e tradicionális keretekből hányféle úton indultak el a modernitás felé - hányféle lehetősége alakult a zsidó női identitásnak. Milyen akadályokat kellett leküzdeniük az elsőknek - és milyen mintákat követhettek a második-harmadik generáció tagjai.
A zsidó nők múltjáról szól a kiállítás - a zsidó és a női emancipáció útját járó nőkről - de a zsidó történelemben a múlt eseményeinek vizsgálata mindig a jelen események, folyamatok jobb megértését szolgálta, mert "minden zsidó, aki tudatára ébredt zsidóságának, kötődik a múlthoz. Emlékezete messzebbre nyúlik vissza, közösségi folytonosságtudatának gyökerei mélyebbre ereszkednek, mint más közösségek tagjainak." "... A múlttal való azonosságunk és folytonosságunk érzete - akár a szó személyes, akár történeti értelemben - mindinkább elapadt. Az előttünk járt nemzedékek jóval kevesebbet tudtak nálunk a múltról, de talán jóval erősebb azonosságot és folytonosságot éreztek vele."
E kiállítás kezdetnek számít, a múlttal foglalkozik, hogy a jelen korban élőknek adjon mintát a jövőhöz.
Emancipáció
Nők